Telek, Építési telek, Ipari terület, fogalmak - Telek Blog, TelekBlog.hu

Belterület, Külterület, Telek, Építési telek, Telek beépített területe,
Beépítésre nem szánt terület, Beépítésre szánt terület,
Intézményi terület, Kereskedelmi, szolgáltató terület, Ipari terület

321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a területszervezési eljárásról,
1. §
"1. belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település
történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket
tartalmazó - a helyi építési szabályzatban kijelölt része;"
"6. külterület: a település közigazgatási területének belterületnek
nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási,
vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy
művelés alatt nem álló természetközeli része;"

1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről, (Étv.)
2.§
"2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének
a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési,
illetőleg az egyéb célra szolgáló része."
3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének
a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze."
"21. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.
22. Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása
és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben
meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása.
23. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek
egy telekké történő összevonása.
24. Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása.
25. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos
telkek közös határvonalának megváltoztatása.
26. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról
közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol."

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
az országos településrendezési és építési követelményekről, (OTÉK)

"Intézmény terület
17. §47 (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási,
nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést
szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben
foglaltakon kívül -:
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó
épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló
lakás, továbbá más lakás a helyi építési szabályzatban meghatározott
számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben
meghatározott szintszám felett) alakítható ki."

"Kereskedelmi, szolgáltató terület
19. § (1)49 A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre
jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú
épületek elhelyezésére szolgál.
(2)50 A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület
nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a
tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható."

"Ipari terület
"20. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények
elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen
nem helyezhetők el.
(2) Az ipari terület lehet:
1. környezetre jelentős hatást gyakorló terület,
2. egyéb terület.
(3) A környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület a különlegesen
veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó
gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási
és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(5) A környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületen lakás
nem helyezhető el. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági
tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el,
önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el."

A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa
25. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A telekre előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület az 5. számú melléklet szerint számítható be.

1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
"Fogalommeghatározások
18. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó
alapterület.
27. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét
meghatározó elméleti vonal.
28. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési
határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze,
amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával,
vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető
területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig
az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).
29. Építési övezet: a beépítésre szánt vagy beépített területek
területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a
felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.
30. Építési telek: az a telek,
a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
c) a közterületnek gépjármő-közlekedésre alkalmas részéről az
adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy
önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról
gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme
nélkül megközelíthető, és
d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala
legalább 3,00 m.
31. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a
helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal (vonalak),
amelyre (amelyekre) az épületet a helyi építési szabályzatban
meghatározottak szerint kötelezően helyezni kell.
32. Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz,
lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely
magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat
által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon
díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget
nem tartalmaznak - kupola, saroktorony - valamint a tetőfelépítmények
és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint
tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.
33. Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík
vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi,
e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából
(F/L) eredő érték.
34. Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen
helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint,
amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más
helyiség nincs."

"55. Igazgatási rendeltetés: állami, önkormányzati vagy egyéb igazgatási feladatok.
56. Ipari rendeltetés: rendszeres üzletszerű ipari tevékenység.
57. Irodai rendeltetés: jellemzően irodai funkció.
58. Járófelület: emberi tartózkodás vagy közlekedés céljára alkalmas felület.
59. Kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetés: termékek és szolgáltatások értékesítése, tárolása.
60. Kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára
átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek
különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó,
lehatároló építmény."

"68. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő
rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely
az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű
használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási,
szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és
villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos
igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén,
vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan,
kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
69. Közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy."

"88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy
egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe."

"113. Telek zöldfelülete: a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon
növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és
az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
114. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra
emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mértvetületi
területeinek összege. A vetületi területek számítása soránfigyelmen
kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt
területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb
4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a
terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély,
függőfolyosó, ereszpárkány - az épület tömegétől kiálló részeinek
- az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
115. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének
a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével
csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke."
.
Oldalainkon minden adat és információ tájékoztató jellegű.
.
*A TelekBlog.hu és az  Ipariingatlanok.hu oldalain minden szöveges oldal
 - az idézetek kivételével - saját készítésű. Minden jog fentartva (G.J.)!
Gál József, TelekBlog.hu és Ipariingatlanok.hu