Beépítésre szánt területek, Építési övezetek - Telek Blog, TelekBlog.hu

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
az országos településrendezési és építési követelményekről, (OTÉK)
Idézetek, fogalmak, meghatározások
Lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő, különleges területek
Intézményi terület, Kereskedelmi, szolgáltató terület, Ipari terület,

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
az országos településrendezési és építési követelményekről, (OTÉK)

"II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS"

"6. § (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból
a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett
beépítettsége legalább 5%, illetőleg
b) beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% kell sorolni.
(2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket - általános és sajátos
építési használatuk szerint - azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni.
(3) Az igazgatási terület
a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
1. lakó-,
1.1. nagyvárosias lakó-,
1.2. kisvárosias lakó-,
1.3. kertvárosias lakó-,
1.4. falusias lakó-,
2. vegyes-,
2.1. településközpont,
2.2. intézményi,
3. gazdasági-,
3.1. kereskedelmi, szolgáltató-,
3.2. ipari-,
4. üdülő-,
4.1. üdülőházas-,
4.2. hétvégiházas-, valamint
5. különleges-,
b) beépítésre nem szánt területeit
1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-,
2. zöld-,
3. erdő
3.1. védelmi erdő-,
3.2. gazdasági erdő-,
3.3. közjóléti erdő-,
4. mezőgazdasági,
4.1. kertes mezőgazdasági,
4.2. általános mezőgazdasági,
5. vízgazdálkodási,
6. természetközeli,
7. különleges beépítésre nem szánt
területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.
(4) A beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni
a beépítési sűrűséget és a közüzemi közművesítettség mértékét.
(5) A (3) bekezdésben foglalt egyes területfelhasználási egységek a helyi sajátosságoknak megfelelően tovább bonthatók.
(6) Egy területen egymás felett többszintes területfelhasználás is meghatározható."

"A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA

Építési övezetek, övezetek

7. § (1) A 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb (közterületnek nem minűsülő)
területekre kell tagolni. A beépítésre szánt területeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe kell sorolni.
(2) Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg.
Az építési övezeten belül zártsorú beépítés esetén a saroktelekre vonatkozóan eltérő építési jog is megállapítható.
(3) Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább:
1. a kialakítható telek legkisebb területét,
2. a beépítési módot,
3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
4. a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét,
5. a közműellátás mértékét és módját,
6. a zöldfelület legkisebb mértékét,
7. az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetést, és - a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetést,
valamint azt a rendeltetést, amely nem helyezhető el,
8. a terepszint alatti építés mértékét és helyét.
(3a) A helyi építési szabályzatban egységesen kell meghatározni a megengedett beépítési magasságot:
a) az épületmagasság,
b) a homlokzatmagasság vagy
c) a párkánymagasság
alkalmazásával.
(4) A helyi építési szabályzat a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében további előírásokat, különösen az épület
legmagasabb pontjának magasságát, az építészeti karakter jellemzőit meghatározó rendelkezést írhat elő.
(5) Az épületmagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek)
aa) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső
síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és
ab) a rendezett tereppel való metszésvonala
közötti magassággal kell meghatározni;
b) az egyes homlokzatfelületek magasságához hozzá kell számítani
ba) mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész, reklámhordozó vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek
az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen
épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel
meghatározott magasságával,
bb) íves homlokzatfelületek esetén a számítási eljárás azonos a ba) alpontban leírttal, de a visszavetítés a kiterített felület érintővonalára
merőlegesen, pontonként történik;
c) figyelmen kívül kell hagyni:
ca) a kéményeket,
cb) a tetőszerelvényeket,
cc) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablakokat,
cd) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozókat,
ce) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar homlokzatfelületeit,
cf) a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait,
cg) a tűzfalat,
ch) a pincelejáró, a gépkocsilehajtó, az angolakna térszint alatti homlokzati felületeit;
d) az egy telken álló épületek épületmagasságát külön-külön kell meghatározni.
(6) A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az erkély, a függőfolyosó, a tornác, a fedetlen terasz és
udvar, a közterülethez csatlakozó árkád bruttó alapterületét."

"Intézmény terület
17. §47 (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási,
nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést
szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben
foglaltakon kívül -:
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó
épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló
lakás, továbbá más lakás a helyi építési szabályzatban meghatározott
számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben
meghatározott szintszám felett) alakítható ki."

"Kereskedelmi, szolgáltató terület
19. § (1)49 A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre
jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú
épületek elhelyezésére szolgál.
(2)50 A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület
nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a
tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható."

"Ipari terület
"20. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények
elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen
nem helyezhetők el.
(2) Az ipari terület lehet:
1. környezetre jelentős hatást gyakorló terület,
2. egyéb terület.
(3) A környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület a különlegesen
veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó
gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási
és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.
(5) A környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületen lakás
nem helyezhető el. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági
tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el,
önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el."

A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa
25. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A telekre előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület az 5. számú melléklet szerint számítható be.

1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Fogalommeghatározások
"18. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó
alapterület.
27. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét
meghatározó elméleti vonal.
28. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési
határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze,
amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával,
vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető
területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig
az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).
29. Építési övezet: a beépítésre szánt vagy beépített területek
területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a
felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.
30. Építési telek: az a telek,
a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
c) a közterületnek gépjármő-közlekedésre alkalmas részéről az
adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy
önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról
gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme
nélkül megközelíthető, és
d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala
legalább 3,00 m.
31. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a
helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal (vonalak),
amelyre (amelyekre) az épületet a helyi építési szabályzatban
meghatározottak szerint kötelezően helyezni kell.
32. Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz,
lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely
magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat
által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon
díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget
nem tartalmaznak - kupola, saroktorony - valamint a tetőfelépítmények
és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint
tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.
33. Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík
vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi,
e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából
(F/L) eredő érték.
34. Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen
helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint,
amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más
helyiség nincs."

55. Igazgatási rendeltetés: állami, önkormányzati vagy egyéb igazgatási feladatok.
56. Ipari rendeltetés: rendszeres üzletszerű ipari tevékenység.
57. Irodai rendeltetés: jellemzően irodai funkció.
58. Járófelület: emberi tartózkodás vagy közlekedés céljára alkalmas felület.
59. Kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetés: termékek és szolgáltatások értékesítése, tárolása.
60. Kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára
átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek
különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó,
lehatároló építmény."

"68. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő
rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely
az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű
használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási,
szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és
villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos
igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén,
vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan,
kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
69. Közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy."

"88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy
egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe."

"113. Telek zöldfelülete: a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon
növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és
az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
114. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra
emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mértvetületi
területeinek összege. A vetületi területek számítása soránfigyelmen
kívül kell hagyni
a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt
területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb
4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a
terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély,
függőfolyosó, ereszpárkány - az épület tömegétől kiálló részeinek
- az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
115. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének
a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével
csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke."
.
Oldalainkon minden adat és információ tájékoztató jellegű.
.
*A TelekBlog.hu és az  Ipariingatlanok.hu oldalain minden szöveges oldal
 - az idézetek kivételével - saját készítésű. Minden jog fentartva (G.J.)!
Gál József, TelekBlog.hu és Ipariingatlanok.hu