Tulajdoni lap, Művelési ágak, Szántó, Kert - Telek Blog, TelekBlog.hu

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
Idézetek, fogalmak, meghatározások. Szántó, Szőlő, Kert, Gyümölcsös
A társasház, a szövetkezeti ház, az önálló épület nyilvántartása,

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

"A TULAJDONI LAP

1. A tulajdoni lap részei
1. § A tulajdoni lap három részből áll."

"2. § A tulajdoni lap I. része az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezése, alrészlet jele,
b) a minőségi osztály, kataszteri tisztajövedelem,
c) az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági
épület stb.),
d) utalás az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi,
illetve földhasználati jogra,
e) az ingatlan jogi jellege,
f) a település neve, ahol az ingatlan fekszik,
g) az ingatlan helyrajzi száma, fekvésének (belterület, külterület)
megjelölése és területnagysága,
h) a zártkert megjelölés a termőföldről szóló törvény hatálybalépése előtt
zártkertinek minősülő ingatlanok esetében
i) belterületen - és amennyiben rendelkezésre áll - külterületen lévő
ingatlannál az utca (tér, körút stb.) neve és a házszám (helyrajzi
szám),
j) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat,
k) bejegyzés sorszáma,
l) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló
beadvány érkezésének időpontja,
m) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány
érkezésének időpontja,
n) törölt bejegyzésre való utalás,
o) kiegészítő szöveges bejegyzés."

"3. § A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára, illetve a
vagyonkezelői jog jogosultjára, továbbá az ingatlanra vonatkozó
alábbi adatokat tartalmazza:
a) a bejegyzés sorszáma,
b) a tulajdonost megillető tulajdoni hányad,
c) a tulajdonszerzés jogcíme,
d) tulajdonosi jogállás,
e) a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító
adatai, lakcíme, kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezés ténye;
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
f) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait
gyakorló szervezet megnevezése vagy személy neve,
g) a vagyonkezelő megnevezése, székhelye (telephelye), és a
vagyonkezelői jogállás, a vagyonkezelő kezelésében lévő hányad
vagy terület,
h) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló
beadvány érkezésének időpontja,
i) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány
érkezésének időpontja,
j) törölt bejegyzésre való utalás,
k) kiegészítő szöveges bejegyzés."

"4. § (1) A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó
következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:
a) földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,
b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,
d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések
elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési
és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló
közérdekű szolgalmi és használati jog,
e) elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,
f) tartási és életjáradéki jog,
g) jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog) és végrehajtási jog,
h) olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.
(2) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz
vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó
következő tényeket:
1. a III. részen bejegyzett jogosult
1.1. kiskorúságának ténye,
1.2. gondnokság alá helyezésének ténye,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás
ténye az ügyszám megjelölésével,
3. a külföldi székhelyő vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi
képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
4. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
5. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és
építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi
korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a
kulturálisörökség védelméről szóló törvényben meghatározott
örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati
hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló
településrendezési kötelezettség ténye,
6. kisajátítási eljárás megindításának ténye,
7. telekalakítási eljárás megindításának ténye,
8. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására
irányuló eljárás megindításának ténye,
9. földminősítési eljárás megindításának ténye,
10. ingatlan-nyilvántartási hatósági döntéssel szembeni
10.1. fellebbezés benyújtásának,
10.2. bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának,
10.3. ügyészi felhívás benyújtásának,
10.4. ügyészi fellépés bejelentésének,
10.5. felügyeleti eljárás megindításának
ténye,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése
alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni
felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,
12. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
12.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
12.2. elidegenítési tilalom,
12.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
13. a tv. 64. §-ában meghatározott
13.1. perek,
13.2. büntetőeljárás
megindításának ténye,
14. az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,
15. a zárlat, zár alá vétel, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,
16. tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
17. a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti
kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,
18. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás
jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
19. ranghely megváltoztatása,
20. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,
21. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós
környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
22. az épület (építmény, műtárgy)
22.1. építésének,
22.2. lebontásának
ténye,
23. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon
átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább
kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá
az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
24. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
25. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
26. a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. nemzeti emlékhely ténye,
28. történelmi emlékhely ténye,
29. pénzügyi lízingbeadás ténye,
30. föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának
ténye,
31. olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését - a tv. 2. § (2) bekezdése
alapján - törvény elrendeli.
(3) A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen
szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett
tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.
a) a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;
b) a jog, tény megnevezése;
c) a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;
d) a jogosult természetes személy természetes személyazonosító
adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),
e) bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló
beadvány érkezésének időpontja,
f) törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány
érkezésének időpontja,
g) törölt bejegyzésre való utalás,
h) kiegészítő szöveges bejegyzés.
(3a) Az illetékességi terület-változásból eredő átcsatolás esetén
a tulajdoni lap III. része - ideértve az egyidejűleg megszüntetett
tulajdoni lapot is - önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra
történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó, illetve az átvevő
ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
(a továbbiakban: kormányhivatal), valamint az ingatlanügyi hatóságként
eljáró járási hivatal, a főárosban a Fővárosi XI. és XIV. Kerületi Hivatal
(a továbbiakban: járási hivatal) megjelölését.
(4) A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza
a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály
hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.
(5) A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet."

"4/A. § (1) Az 1-4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az
alábbiakat tartalmazza:
a) az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal rövidített neve és címe,
b) aktuális oldalszám, és az oldalak száma,
c) tulajdoni lap megnevezés,
d) tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),
e) dátumként:
ea) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-
másolat esetén az időbélyegző dátuma;
eb) elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles
tulajdonilap-másolat esetén a lekérdezés dátuma;
ec) papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,
f) a megrendelés száma,
g) záradékként:
ga) elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-
másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást
megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő
adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes
másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus
dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű
dokumentumnak”;
gb) papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles
tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik
az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat
a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést
tartalmazza."

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus
dokumentumként szolgáltatott
a) hiteles tulajdonilap-másolaton az E-hiteles tulajdoni lap
másolat megnevezés,
b) nem hiteles tulajdonilap-másolaton a nem hiteles tulajdoni
lap másolat megnevezés, valamint a másolat minden oldalán
- tartalmának olvashatóságát nem korlátozó formában - átlósan
elhelyezve a „bizonyító erővel nem rendelkezik” felirat
szerepel.
(3) Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles
tulajdonilap-másolat oldalképe nyomtatható, amely az
(1) bekezdés g) pont ga) alpontjában, valamint a (2) bekezdésében
foglaltakon túl nem térhet el az elektronikus dokumentumként
szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat oldalképétől.
(4) A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4)
bekezdésében meghatározott azonosítókat.
(5) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy
természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi
és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és
anyja születési családi és utónevét tartalmazza."

"35. Jogi jelleg
39/A. § (1) Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető
a) a társasház;
b) szövetkezeti ház;
c) bányatelek;
d) műemlék, vagy nyilvántartott műemléki érték;
e) műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki
környezet);
f) régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté
nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely), vagy
régészeti védőövezet;
g) tanya;
h) birtokközpont;
i) helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület;
j) törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó,
kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület,
ökológiai folyosó;
k) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület
- a (3)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -; továbbá
l) olyan egyéb, a tulajdonjog közérdekű korlátozásával járó tény, amelynek ingatlan-nyilvántartási feljegyzését törvény elrendeli.
(2) Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.

"A MŰVELÉSI ÁGAK"

"37. Szántó
40. § (1) Szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely
rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy
azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül
termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési
ágban kell nyilvántartani még:
a) a ritkábban telepített, illetve ritkább beállottságú gyümölcsösöket
vagy gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket,
amelyeken rendszeres szántóföldi művelést folytatnak;
b) a magnyerés céljából fűmaggal bevetett, valamint a gyepszőnyeg
előállítására szolgáló területet,
c) a rizstelepek, spárgatelepek és földieper ültetvények területét;
d) a szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolák, az évelő, ipari és
gyógynövények területeit;
e) a lágy szárú energianövényekkel energetikai célból hasznosított
területet, valamint a sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvényt."

"38. Rét
41. § Rét művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amely
főtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül
arra, hogy esetenként legeltetik."

"39. Legelő
42. § (1) Legelő művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet,
amelynek főtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet
nélkül arra, hogy esetenként kaszálják.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően legelő művelési ágban
kell nyilvántartani még az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti fás
legelő és vadföld területét."

"40. Szőlő
43. § (1) Szőlő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen
a termesztett főnövény a szőlő. A szőlő művelési ágba tartoznak a
szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelepek is.
(2) A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti
művelési ágban kell nyilvántartani.
(3) A nem művelt tőkehiányos (parlag) szőlőterületeket a szőlőtőkék
kivágásáig, illetve a terület más művelési ágban történő hasznosításáig
szőlő művelési ágban kell nyilvántartani."

"41. Kert
44. § (1) Kert műelési ágban kell nyilvántartani a zöldségfélével, virág-
vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint
gyümölcsfával (gyümölcstermő bokorral), szőlővel, zöldségfélével,
virág- vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kert művelési ágban
kell nyilvántartani még:
a) a komló ültetvényeket,
b) a fóliasátrak, valamint a melegágyak és a palántanevelő telepek
területét,
c) az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületek közül az erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa,
díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területet,
d) csemetekertet."

"42. Gyümölcsös
45. § (1) Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a tiszta vagy
vegyes állományban betelepített területet, amelyen a termesztett
főnövény gyümölcsfa, illetőeg gyümölcstermő bokor. Gyümölcsös
művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló
pásztákat, valamint a gyümölcsfa-iskolai termelést szolgáló alany-,
szemzőhajtás-, oltóvessző- és magtermő ültetvényt.
(2) A gyümölcsös telepítésre kijelölt területeket a telepítés
befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.
(3) Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet
abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a
fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként
kell nyilvántartani.
(4) A gyümölcsfákkal, gyümölcstermő bokrokkal hasznosított
földterületek gyümölcsös művelési ágban történő nyilvántartásánál a külön
jogszabály szerinti fogalom-meghatározások az irányadók.
(5) A nem művelt, hiányos állományú (parlag) gyümölcsös művelési ágú
területeket, a terület más művelési ágban történő hasznosításáig
az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani."

"44. Erdő
47. § (1) Erdő művelési ágban kell nyilvántartani - a 48. § (1) bekezdés
d) pont da) alpont szerinti szabad rendelkezéső erdő
kivételével - azt a területet, amely az Evt. szerint erdőnek minősül.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően erdő művelési ágban
kell nyilvántartani az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül
a) a tisztást,
b) a kopárt,
c) az erdei farakodó és készletező helyet,
d) az erdészeti létesítményhez tartozó területet,
e) a 6 méternél szélesebb nyiladékot és tűzpásztát."

"49. Társasház nyilvántartása

52. § (1) A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös
tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - az 59. § (1)
bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell
nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást
és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló
helyiségeket együtt kell nyilvántartani és utalni kell a közös tulajdonból
hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön
tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is.
(2) A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani,
ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését
egy alapító okiratba foglalták.
53. § (1) A társasház törzslap I. részén fel kell tüntetni a földrészletre
vonatkozó a 2. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a
közös tulajdonban álló épületrészekre.
(2) A társasház törzslap II. részére be kell jegyezni a társasház tulajdon
létesítését, a társasház közösség nevét és utalni kell arra, hogy a
tulajdonjogra vonatkozó adatokat a társasház különlapok tartalmazzák.
Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.
(3) A társasház törzslap III. részén az egész társasház tulajdonra
vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni, valamint az alapító
okirat szerinti elővásárlási jogot.
(4) Felépítendő épületre vonatkozó társasház alapítás tényét a
földrészlet tulajdoni lapjának III. részén kell feltüntetni.
54. § (1) A társasház különlap I. részén fel kell tüntetni a lakás, a
nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát, megnevezését,
címét (emelet, ajtószám) és alapterületét, továbbá utalni kell a
társasház törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei
hányadra.
(2) A társasház különlap II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó
általános rendelkezések szerint kell vezetni.
55. § (1) Társasház megszűnése esetén a társasház törzslapot és
a társasház különlapokat meg kell szüntetni és az ingatlant közös
tulajdonként kell nyilvántartani.
(2) A társasház törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott
tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III.
részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell
bejegyezni."

"50. A szövetkezeti ház nyilvántartása

56. § (1) A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet
tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - az 59. § (1)
bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni
különlapokon pedig a lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló
helyiséget kell nyilvántartani.
(2) A szövetkezeti házat akkor is egy szövetkezeti ház törzslapon
kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy
egy szövetkezet alakult.
57. § (1) A szövetkezeti ház törzslapjának I. részén fel kell tüntetni
a földrészletre vonatkozó, a 2. §-ban meghatározott adatokat,
valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre.
(2) A szövetkezeti ház törzslapjának II. részén tulajdonosként a
szövetkezetet kell bejegyezni, illetve utalni kell arra, hogy a
tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti különlapok
tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány
különlap tartozik.
(3) A szövetkezeti ház törzslapjának III. részén a szövetkezeti
tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.
58. § (1) A szövetkezeti ház különlapjának I. részén fel kell tüntetni
a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát,
megnevezését, címét (emelet, ajtószám) és alapterületét.
(2) A szövetkezeti ház különlapjának II. és III. részén az (1)
bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és
tényeket kell bejegyezni.
58/A. § (1) A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti
ház törzslapját és a szövetkezeti ház különlapjait meg kell szüntetni
és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.
(2) A szövetkezeti ház törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan
nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlapok
III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni."

"51. Önálló épület nyilvántartása

59. § (1) Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik
egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon
kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az
épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot.
(2) Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészleten álló épületnek az önálló
ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat
a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház,
illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben
az épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló
ingatlannak (így különösen a közös, illetőleg szövetkezeti tulajdonban
maradó épületrészek és helyiségek) a földrészlet nélkül kell a társasház,
illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást,
illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni."
.
Oldalainkon minden adat és információ tájékoztató jellegű.
.
*A TelekBlog.hu és az  Ipariingatlanok.hu oldalain minden szöveges oldal
 - az idézetek kivételével - saját készítésű. Minden jog fentartva (G.J.)!
Gál József, TelekBlog.hu és Ipariingatlanok.hu