Régészet lelőhely, törvényi szabályozás - Telek Blog, TelekBlog.hu

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (Kötv.)
Idézetek, fogalmak, meghatározások. Beruházó. Megelőző feltárás.
Mentő feltárás. Nagyberuházás. Nyilvántartott régészeti lelőhely.
Régészeti feltárás. Régészeti földmunka. A régészeti feltárások költségei.

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (Kötv.)

"1. § (1) E törvény hatálya a kulturális örökség elemeire, valamint az
ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre
terjed ki.
(2) A kulturális örökség e törvény szerinti védelme nem érinti az annak
elemein más jogszabályok alapján fennálló védettséget.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki
a) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben
(a továbbiakban: Étv.) szabályozott kérdésekre,
b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.)
hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és személyekre az e törvény
3-5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 3-5., 13-14. és 26. pontjában, a 46-62.
§-aiban, a 63. § (2), (4)-(6) bekezdéseiben, a 64-66. §-aiban, a 68-73. §-aiban, a 75. §-ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79-86. §-aiban, a
89. §-ában, a 91. §-ban, a 93. §-ban foglaltak kivételével,
c) viszonosság esetén a diplomáciai mentességet élvező külföldi
állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra."

"Értelmező rendelkezések

7. § E törvény alkalmazásában:
1. Beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási
tevékenység engedélyezését kérelmező vagy azt végző természetes
vagy jogi személy, illetve gazdasági társaság vagy annak megbízottja
vagy felhatalmazottja, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy
a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.
2. Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai
védelmét jogszabályban meghatározott módon biztosító műszaki megoldások
régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak,
az esetleges későbbi, teljes felületű feltárás lehetőségét nem csökkentik vagy
akadályozzák.
3. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének
tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen
a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére
és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti
feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához
hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában
maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés,
terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.
4. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő
használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is
-, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az
örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen
és jövő nemzedékek számára.
5. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti
gazdálkodó szervezet.
6. Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából
vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak
összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke
meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.
7. Hadtörténeti örökség: 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény,
egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes
vagy lánctalpas harcjármű és egyéb katonai fegyverrendszerek, fegyverek,
felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei.
8. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a magyar állam történelmében
kiemelkedű jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés
törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít.
9. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi
önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő
vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és
hangarchívum. A bevett egyház vagy a vallási tevékenységet végző szervezet
kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi jogi személy
vagy a vallási tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő, állami
nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény,
kép- és hangarchívum).
10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének,
fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének
kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb
bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.
11. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség
régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, valamint
a kulturális javak.
12. Kulturális örökség elemeinek kutatása: a kulturális örökség elemeire
vonatkozó, annak pótolhatatlan forrásértékét feltáró, tudományos módszereket
alkalmazó, roncsolásmentes vagy roncsolásos beavatkozással járó eljárás.
13. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel
végzett régészeti feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás,
teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések,
beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek
feltárására irányul, kivéve a nagyberuházást.
14. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli,
váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek
szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.
15. Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
16. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos
használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges jókarbantartási
tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, felújítás, építészeti,
képző- és iparművészeti beavatkozás.
17. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely
vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen
összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi
hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti,
tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési
tárgyaival együtt.
18. Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási, fenntartási feladatokon
túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, meghatározott
állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző- és iparművészeti
beavatkozás.
19. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légi felvételezés, a föld és víz
alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak
geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral)
végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb
műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy
leletek felderítésére irányul.
20. Nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beruházás:
a) a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési
költségű beruházás,
b) a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás,
c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás,
d) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó
árapasztótározó-építés, vagy
e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében
a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek.
21. Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel
bíró helyszín, amely a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén
élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva
a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos
jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés
törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.
22. Nyilvántartott műemléki érték: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény
alapján általános védelem alatt álló műemléki érték.
23. Nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett,
e törvény alapján általános védelem alatt álló régészeti lelőhely.
24. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális
örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának
hatósági felügyeleti eszközökkel, továbbá hatósági eszközökön kívüli,
elsősorban tanácsadással és feladatellátással történő elősegítése.
25. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett
kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan - az értéknövekedéssel
csökkentett - költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint
amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek
a védelem hiányában a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek
volna fel.
26. Próbafeltárás: a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének
megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése,
jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,
a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető
források és a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása
vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása
céljából végzett régészeti feltárás.
27. Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében
történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló
régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék
bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó fejlesztés,
beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül.
28. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlaneleme.
29. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy
mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben
régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.
30. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység
(régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző
feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés,
beleértve a fémkereső műszer használatát), amelynek célja a
régészeti örökség elemeinek felkutatása.
31. Régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a
nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása
érdekében végzett, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó,
régészeti szaktevékenységnek nem minősülő, régészeti tükörfelületet
kialakító gépi és kézi földmunkák összessége, amely nem foglalja
magában a beruházás megvalósítása érdekében végzett földmunkát.
32. Régészeti korú tárgy: bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális
javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgy.
33. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt
- jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti
helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e
vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak.
34. Régészeti leletek elsődleges feldolgozása: a leletek egyedi tisztítása, az
állagvédelemhez szükséges mértékű restaurálása, azonosítása, és ennek
időtartamára ideiglenes elhelyezése, amely a tudományos-szakmai hozzáférés
és a múzeumba történő végleges befogadás feltétele.
35. Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen
a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.
36. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által
a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén
a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása.
37. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek
felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben
1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az
egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével,
valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és
fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a
feltárás és egyéb kutatási módszerek.
38. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely
környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét,
tájképi védelmét.
39. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő
kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális
jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében
meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.
40. Teljes felületű feltárás: nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti
örökség elemeinek a földmunkával érintett terület teljes egészén történő
feltárása.
41. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés
és kiértékelő dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert
elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának
ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy
együtt jár-e a leletek összegyűjtésével vagy sem.
42. Tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok
alapján előre tervezett régészeti feltárás.
43. Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség
történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány
rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.
44. Történeti városmag: a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, a régészeti örökség elemeit nagy mélységben és
több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját és folyamatosságát
mutató jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület.
45. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri döntéssel, határozattal
vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelkedő
történeti és kulturális jelentőségű, nyilvántartott régészeti lelőhely.
46. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt
álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított
kulturális örökségi elem."

"ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
7/A. § A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására,
értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti
lelőhelyek védetté nyilvánítására.
8. § (1) A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek
medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami
tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.
(2) A közgyűjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek
tulajdonjogáról az állam nevében a miniszter lemondhat régészeti gyűjtőkörrel
rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.
(3) A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.
9. § A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének
figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok
állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik
jelentősen ne károsodjanak.
10. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti
állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.
(2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban
megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük."

"A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása
12. § Az ország kiemelkedőtörténeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott
régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani.
13. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan
tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges
állapotromlását eredményezheti.
(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet
kijelölni.
(3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan
védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni.
(4) Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel,
és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír.
Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége
megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír."

"A régészeti feltárásra vonatkozó általános előírások
19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve
az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések,
beruházások), a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban
meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.
(2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás
keretében mozdíthatók el.
(3) A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a
23/F. § (6) bekezdésében foglalt eset kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő
földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása
szükségessé vált.
(4) A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A
régészeti feladatellátásra vonatkozó hatósági ár képzésének szabályait,
az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, valamint a régészeti
feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének
részletes szabályait kormányrendelet határozza meg. A hatósági árra
vonatkozó szabályokat évente felül kell vizsgálni.
20. § (1) Régészeti feltárás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
- feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki.
A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság
nagyberuházás esetén az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánítja."

A régészeti feltáráshoz kapcsolódó további jogszabályok a teljesség
igénye nélkül:
- 32/2014. (IV. 14.) BM rendelet
egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, valamint a régészeti
lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a
régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet
módosításáról
- 8/2015. (II. 27.) MvM rendelet
egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetéséről
.
Oldalainkon minden adat és információ tájékoztató jellegű.
.
*A TelekBlog.hu és az  Ipariingatlanok.hu oldalain minden szöveges oldal
 - az idézetek kivételével - saját készítésű. Minden jog fentartva (G.J.)!
Gál József, TelekBlog.hu és Ipariingatlanok.hu