83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és
a fakadó vizek által veszélyeztetett  területek használatáról, hasznosításáról...
Idézetek, fogalmak, meghatározások

2016-01-14-n hatályos jogszabályi idézetek:
83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet
a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által
veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a
folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére
és tartalmára vonatkozó szabályokról

"A Kormány
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7)
bekezdés x) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában
1. fakadó vizes területek: az árvízvédelmi töltés mentett oldalán lévő, olyan
mélyfekvésű területek, amelyeken az árvízi víznyomás hatására szivárgó víz
jut a felszínre és különböző nagyságú és időtartamú vízborítást okoz;
2. fenntartó: a vizek és közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából eredő, illetve
az ezzel járó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek gyakorlását teljesítő,
továbbá a fenntartási szakfeladatokat - mint közfeladatokat - jogszabály
rendelkezése folytán, illetve egyéb jogviszony alapján ellátó személy
vagy szervezet;
3. folyószakasz mederkezelője: a területi vízügyi igazgatási szerv;
4. holtág: a folyók szabályozása vagy a természetes medervándorlás
következtében keletkezett olyan meder vagy mederszakasz, amely a
természetes vízszállításban nem vesz részt;
5. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti
terület;
6. középső sáv: a folyók hullámterében a védő erdősáv és a parti sáv közötti
terület;
7. levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég
elvezetésében részt vesznek, ezek:
a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi
vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le,
b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében,
c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész,
d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat
szerepe van az árvizek levonulásában;
8. mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a
hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények tervezésénél és
megvalósításánál figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter
által megállapított árvízszint;
9. nagyvízi mederkezelési terv: az 1. melléklet szerinti tervdokumentáció
alapján készülő miniszteri rendelet, amely a nagyvízi meder kezelésének
módját, feltételeit rögzítő, a folyó teljes hosszára vonatkozó célállapot elérése,
illetve fenntartása érdekében szükséges előírásokat és intézkedéseket,
valamint helyszínrajzokat és térképi mellékleteket tartalmazza;
10. nyári gát: a hullámtéren épült vízilétesítmény, a fővédvonalnál alacsonyabb
töltés, amely a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb és ezért gyakoribb árvíz
ellen véd;
11. parti sáv: a vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén
húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az
azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja;
12. partvonal: a meder és a part találkozási vonala;
13. tereptárgy: a terepből kiemelkedő mesterséges létesítmény (különösen az
építmény, a kereszttöltés, a tuskódepónia, a hullámtéren a bányaművelés során
keletkezett meddőhányó);
14. védő erdősáv: az elsőrendű árvízvédelmi töltés hullámtéri védősávja mellett
húzódó, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló területsáv;
15. védősáv: az elsőrendű árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától
számított, 10-10 méter szélességű területsáv;
16. vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú
területek, így különösen:
a) az olyan terepmélyedések, síkvidéki erek, semlyékek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást
követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a
talaj tartósan vízzel telített,
c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés
jellemző,
d) a folyók elhagyott ősmedrei, a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete a
folyó egykori medrére vezethető vissza."

"2. A parti sávra vonatkozó rendelkezések

2. § (1) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles
személyek a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére az e
rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak.
(2) E § alkalmazásában szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések,
továbbá fenntartási és helyreállítási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása.
(3) A parti sáv szélessége:
a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól
számított 10 méterig,
b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások,
tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig,
c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától
számított 3 méterig terjed
(4) A tulajdonos vagy a fenntartó kérelmére a vízügyi hatóság a (3) bekezdés b) és
c) pontjában meghatározott szélességtől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű
parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja.
(5) Az árvízvédelmi művek, belvízvédelmi és egyéb csatornák, továbbá a tározók
vízjogi üzemeltetési engedélyének részét képező üzemeltetési
szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a parti sáv méretének
meghatározását tartalmazzák, a vízügyi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nyilvános közzétételre
vonatkozó szabályai alkalmazásával közzéteszi.
(6) A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű
ellátására figyelemmel használható, hasznosítható.
3. § (1) Azon vízfolyásszakaszokon, amelyekre nagyvízi mederkezelési terv
készül, a parti sávba tartozó területek használatát, építmények elhelyezését
az adott mederszakaszra kidolgozott nagyvízi mederkezelési terv határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó egyéb vízfolyás, tó, tározó és holtág esetében
parti sávban
a) külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő,
a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét
nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható,
b) csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő
megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény,
kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el.
4. § (1) A parti sáv jogellenes használata, hasznosítása, különösen a
meder és a part állagát, illetve a mederfenntartási munkák elvégzését
jogellenesen akadályozó tevékenység vagy állapot esetén az ingatlan
használója köteles a jogellenes állapotot megszüntetni és a
jogszabálynak megfelelő állapotot helyreállítani, amelyre a fenntartó
határidő tűzésével az ingatlan használóját felszólíthatja.
(2) Ha az ingatlan használója a fenntartó felszólításának - az arra megállapított
megfelelő időtartamon belül - nem tesz eleget, a fenntartó az illetékes vízügyi
hatóság megkeresésével kezdeményezi a vízgazdálkodási szempontból káros
állapot megszüntetésére irányuló hatósági eljárás megindítását."

"3. A folyók nagyvízi medrének használata és hasznosítása

5. § (1) A nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának
megvalósítására, a művelési ág megváltoztatására, valamint
építménynek a nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó
hozzájárulás megadása előtt a folyószakasz mederkezelőjének
vizsgálnia kell a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására
gyakorolt hatását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a nagyvízi mederben a
termőföld más célú hasznosításához, a művelési ág megváltoztatásához a
mederkezelő nem járulhat hozzá, ha az az árvíz és jég levonulását akadályozza
vagy kedvezőtlenül befolyásolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az építmény nagyvízi
mederben történő elhelyezéséhez a folyószakasz mederkezelője akkor
járulhat hozzá, ha
a) van az igénybe vett területre vonatkozó, kihirdetett nagyvízi mederkezelési terv
és annak figyelembevételével az építmény megvalósítható, és
b) az építmény kialakításánál és magassági elhelyezésénél a mértékadó
árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabb
kerül alkalmazásra, további 1 méteres biztonsági mérték érvényesítésével.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően nagyvízi mederkezelési terv
hiányában a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény
elhelyezéshez, ha a kérelem
a) a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a nagyvízi meder használatával összefüggő
vízilétesítmény, valamint kikötői, rév-, kompátkelőelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul;
b) közcélú nyomvonalas építmény vagy vízilétesítmény elhelyezésére irányul, és
az építmény, vízilétesítmény az árvízlevezetési viszonyokat nem befolyásolja
kedvezőtlenül; vagy
c) a nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény-elhelyezésre
irányul, és a megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását
ideiglenes védmű kiépítésével a települési önkormányzat - a fővárosban Budapest
Főváros Önkormányzata - vállalja.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti hozzájárulás az ingatlanon esetleg fennálló,
nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok
megszüntetése után adható meg. A hozzájárulás feltétele továbbá, hogy az ingatlantulajdonos a 2. melléklet szerinti nyilatkozatot tegyen arról, hogy
az építménynek a nagyvízi mederben való elhelyezésével összefüggésben keletkezett károk tekintetében kártalanítási igényt nem érvényesít. A
hozzájárulás az építési és a fennmaradási engedélyezési eljárásban résztvevő
vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása megadásának feltétele. Az építésügyi
hatósági engedély (ideértve a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatósági
engedélyt is) tájékoztató részében az építésügyi hatóság felhívja az építtető
figyelmét a kártalanítási igény érvényesítésének kizárására.
(6) A nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe
nem sorolható, továbbá a nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-,
vegyes vagy gazdasági területfelhasználási egységbe nem sorolható át.
6. § (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy
az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen.
(2) A nagyvízi meder levezető sávjaiban az építményekre vonatkozóan a
3. mellékletben részletezett, az árvízvédelmi szempontok elsődlegességét
biztosító követelmények érvényesülnek.
(3) Az elsődleges levezető sávban a termőföld művelése és hasznosítása a
nagyvízi mederkezelési tervek szerinti egyedi előírások alapján történhet.
(4) A másodlagos levezető sávban gyep- és legelőgazdálkodás folytatható, valamint
a hasznosítás szántó, vízoldali védősávot kísérő hullámtörő védelmi erdő, ligeterdő,
gyér és alacsony növényzet, lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő műveléssel
engedélyezhető.
(5) Az átmeneti levezető sávban a (4) bekezdésben foglaltak mellett - a lefolyási
akadályozás minimalizálásával, az aljnövényzet rendszeres eltávolításával - erdő
telepíthető.
(6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében - ideértve a természetvédelmi
rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is - az erdőtelepítés, erdőfelújítás
során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú
faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy
a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza.
7. § (1) A nagyvízi meder használatának korlátozásáért, valamint a vizek,
jég, uszadék és hordalék által ott okozott kárért az állam és önkormányzat
részéről kártalanítás nem jár.
(2) A nagyvízi mederben fekvő földrészlet használatára vonatkozóan, a
földrészlet tulajdonosa köteles tájékoztatni a használót arról a tényről,
hogy a földrészlet nagyvízi mederben fekszik. A tájékoztatás elmaradásából
keletkező kárért a tulajdonos felelős.
8. § A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényéről a vízügyi hatóság
a vízügyi
igazgatási szerv kezdeményezése alapján határoz.
9. § (1) A vízjogi engedély alapján létesített és üzemeltetett nyári gátaknak
közérdekből a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése érdekében történő megszüntetése vagy védőképességének mérséklése miatti kártalanítás esetén a
nyári gát által védett terület értékcsökkenésének meghatározásánál
figyelembe  kell venni a nyári gát megszüntetése vagy védőképességének csökkenése miatt bekövetkezett árvízi elöntések gyakoriságának
növekedését az elmúlt 50 év adatainak alapulvételével.
(2) A nyári gát megszüntetésének vagy védőképessége mérséklésének
szükségességét, valamint a kártalanítás mértékét a vízügyi hatóság állapítja
meg a védekezésért felelős kérelme alapján. A kártalanítás mértékének
megállapítását az érintett földrészlet tulajdonosa is kérheti. A kártalanítás mint
egyszeri térítés egy összegben, a jogosult nevére és címére vagy az általa
megnevezett pénzforgalmi szolgáltató számlaszámára történő kifizetéséről a
határozat jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül a védekezésért felelős
gondoskodik.
(3) A vízügyi hatóság az eljárásba a kártalanítás mértékének meghatározásához
az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt von be.
10. § (1) A védekezésért felelős a saját költségére gondoskodik
a) a vízügyi hatóság kötelezést tartalmazó határozata alapján a hatályos vízjogi
engedéllyel nem rendelkező nyári gát megszüntetéséről, valamint a nem a vízjogi üzemeltetési engedélynek megfelelően üzemeltetett nyári gát megfelelő állapotának
helyreállításáról,
b) más építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság kötelezést tartalmazó határozata
alapján az egyéb, lefolyást akadályozó és engedéllyel nem rendelkező vagy ettől
eltérően megépített tereptárgy elbontásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az eljáró hatóságnál a védekezésért felelős kezdeményezi a nagyvízi meder vízszállító képességének biztosítása érdekében.
Az érintett ingatlan tulajdonosa a munkálatok elvégzését tűrni köteles.
(3) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti határozat tájékoztató részében
felhívja a tulajdonos figyelmét a kötelezéssel összefüggő kártalanítási
igény érvényesítésének kizárására, továbbá arra, hogy az érintett terület
vonatkozásában értékcsökkenés nem állapítható meg.
11. § (1) Az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére a vízügyi
hatóság a védőerdő telepítését elrendelő hatósági határozatában
a) a Duna mentén 60 méter,
b) a Tisza mentén 80 méter,
c) az a) és b) pontba nem tartozó folyók mentén 30 méter
szélességű védő erdősáv telepítését írhatja elő, amelynek költségeit a központi
költségvetés viseli.
(2) A védő erdősáv szélességét a helyi körülmények - különösen az uralkodó
szélirány, a vízmélység, a vízfelület nagysága, a termőhely szerint telepíthető fafajok,
a hullámtér hasznosításának módja és az árvízvédelmi töltés kiépítettsége - együttes mérlegelésével, a jogszabályok védőerdőkre vonatkozó előírásaival összhangban, a védekezésért felelős véleményének kikérését követően, az erdészeti hatóság
szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével a vízügyi hatóság az
(1) bekezdésben meghatározottól eltérő szélességben is meghatározhatja.
(3) A védő erdősáv területének megfelelő rendezésével vagy vízelvezető csatornák létesítésével gondoskodni kell arról, hogy a védő erdősáv
területén az árvíz után a védmő állékonyságát veszélyeztető pangó vizek
ne maradjanak.
12. § (1) A nagyvízi meder jogellenes használata, hasznosítása esetén a
védekezésért felelős kezdeményezi a vízügyi hatóságnál a jogszerő állapot
helyreállítására irányuló eljárás megindítását. Jogellenes használatnak,
hasznosításnak minősül különösen, ha a vízszállító képesség a használati
korlátozások be nem tartása, illetve a vízszállító képesség figyelembevételével
meghatározott mővelési módtól eltérő használat miatt csökken.
(2) A vízügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak alapján kötelezi
az ingatlan tulajdonosát, illetve egyéb jogcímen használóját a
jogszabályoknak megfelelő állapot helyreállítására és folyamatos fenntartására,
vagy megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot
a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(3) Ha az érintett a (2) bekezdésben meghatározott hatóság határozatában
foglalt kötelezésnek az ott előírt határidőn belül nem tesz eleget, a szükséges
munkálatok elvégzéséről a hatóság a védekezésért felelős bevonásával
gondoskodik. Az így elvégzett munkák költségeit az érintett köteles viselni."

"5. A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, valamint a vízjárta
területekre vonatkozó rendelkezések

19. § (1) Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás
miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett
területen mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos vagy a
használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges
károkért kártalanítás nem jár.
(2) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeket a településszerkezeti
tervben, illetve a helyi építési szabályzatban a vízügyi hatóság, illetve a vízügyi
igazgatási szerv javaslata alapján kell feltüntetni.
(3) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó
korlátozásokat, tilalmakat a helyi építési szabályzatban kell megállapítani
az arra illetékes vízügyi, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi szervek
és az árvízvédelmi töltés fenntartójának véleménye alapján.
20. § A vízjárta területekre a 19. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ilyen területeket a településszerkezeti
tervekben és a helyi építési szabályzatban - a terület felhasználását veszélyeztető
körülményekkel együtt - fel kell tüntetni."

"6. Záró rendelkezések

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
22. § (1) Az építmények, illetve a növényzet eltávolításáért e rendelet hatálybalépését megelőző építési tevékenység, illetve telepítés esetén az
ingatlan tulajdonosát csak akkor illeti meg kártalanítás, ha a parti sávot vagy nagyvízi medret magában foglaló terület beépítése, betelepítése a
beépítés, betelepítés időpontjában nem volt jogellenes.
(2) A nagyvízi mederben fekvő honvédelmi rendeltetésű területek honvédelmi érdekű használatát biztosítani kell.
23. § E rendeletben megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő, építési és létesítési tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági
eljárásokban is alkalmazni kell."

"1. melléklet a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelethez

A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentáció tartalma

1. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1.1. A terv területi hatálya, szükségessége
1.2. Tulajdonviszonyok
1.3. Területrendezési és településszerkezeti tervek
1.3.1. Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT.)
1.3.1.1. A folyó szerepe az OTrT.-t megalapozó vizsgálatokban
1.3.1.2. A tárgyi nagyvízi medret érintő fontosabb elemek az országos tervjavaslatban
1.3.2. Megyei Területrendezési Terv (a továbbiakban: megyei terv)
1.3.2.1. A folyó térségi jelentőségének kifejtése a területrendezési tervet megalapozó munkarészben
1.3.2.2. Hatályos megyei terv főbb elemei a tárgyi nagyvízi meder területén
1.3.3. Településszerkezeti Terv(ek)
1.4. Egyéb tervek, előírások
1.4.1. Körzeti erdőtervek, erdőtervek
1.4.2. Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve
1.4.3. Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek

1.4.4. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv
1.4.5. Árvízkockázat kezelési tervek
1.4.6. Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások
1.4.7. Létesítmények üzemeltetési utasításai (pl. távvezetékek, nyári gátak, kotrási
tervek, keresztezések, hidak)
1.4.8. Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség
1.5. A mederszakasz részletes állapotismertetése
1.5.1. Hidrológiai viszonyok
1.5.1.1. A vizsgált mederszakasz elhelyezkedése, általános jellemzése
1.5.1.2. A vizsgált mederszakasz vízjárása
(mértékadó és helyi vízmércék, jellemző vízszintek, az egyes készültségi szintek
feletti árvízi gyakorisági és tartóssági értékek, az árvízi tetőzések változási trendje, mértékadó árvízszint, eddig előfordult legnagyobb árvízszint, vízszállító képesség,
érdesség, vízhozamok, mértékadó árhullámkép, mértékadó vízhozam stb.)
1.5.1.3. A vizsgált nagyvízi mederszakaszt határoló árvízvédelmi rendszerek
1.5.1.4. Kanyarulati viszonyok, szabályozási művek és szabályozási szélesség
jellemzése
1.5.1.5. A vizsgált középvízi és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített
területe
1.5.1.6. A vizsgált mederszakaszok hullámterének magassági viszonyai,
állapotértékelése (nyári gátak, kiemelt utak stb.)
1.5.1.7. A vizsgált mederszakasz hajózhatósága
1.5.2. A mederszakasz használatának elemzése
1.5.3. Építésjogi környezet
1.5.4. A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak
jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái

2. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1. A mederszakasz hidromechanikai modellvizsgálata
2.2. A nagyvízi meder zonációjának meghatározása
2.3. A feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája
2.3.1. A folyó medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai
2.3.2. A folyó medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai
2.3.3. A folyó hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően
2.4. Nemzetközi kitekintés. A hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések
2.4.1. Nagyvízi meder rendezése hasznosítási funkciók szerint
2.4.1.1. Szabadidős tevékenységek
2.4.1.2. Kereskedelem, szolgáltatás
2.4.1.3. Gazdálkodás
2.4.2. Építési alternatívák a nagyvízi mederben
2.5. Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata
2.5.1. Általános adottságok
2.5.2. Üdülőterületek részletes vizsgálata

3. ELőÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

3.1. Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások
3.1.1. Nagyvízi levezető sávok kijelölése és növényzetszabályozás
3.1.2. Övzátonyrendezés
3.1.3. Nagyvízi levezető sávok kialakítása a hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével
3.1.4. Az árvízhozamok megosztási lehetősége
3.1.5. További árvízlevezető képesség javító beavatkozások
3.2. Hajózás, veszteglés szabályai (úszómővek elhelyezése)
3.3. Mederanyag kitermelés előírásai
3.4. Építési előírások
3.5. Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban
3.6. Ütemezés

4. IRATMELLÉKLETEK

4.1. Tervezői nyilatkozat
4.2. Numerikus hidrodinamikai modellvizsgálat
4.3. Észrevételek, egyeztetési jegyzőkönyvek
4.4. Véleményeltérések

5. RAJZ- ÉS TÉRKÉPMELLÉKLETEK

5.1. Áttekintő helyszínrajz
5.2. Átnézetes helyszínrajz
5.3. Részletes helyszínrajz (Állapotrögzítő)
5.4. Részletes helyszínrajz (Területhasználat - kiinduló állapot)
5.5. Részletes helyszínrajz (Zonáció)
5.6. Részletes helyszínrajz (a nagyvízi meder határvonalán azonosítható töréspontok EOV koordinátái)
5.7. Hossz-szelvény
5.8. Mintakeresztszelvények (Építések, erdőgazdálkodás)
5.9. Keresztszelvények (Völgyszelvények)
5.10. Keresztszelvények (Középvízi szelvények)
5.11. Egyedi beavatkozások részlettervei
5.12. Területhasználati előírások térképi ábrázolása"

"2. melléklet a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelethez

                                             Nyilatkozat

Nyilatkozom, hogy a ...................................................... település .
................. hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő építményre vonatkozóan
a nagyvízi mederben való elhelyezkedésével összefüggésben keletkező
kár tekintetében kártalanítási igényt nem érvényesítek.

Kelt:

......................................................
ingatlantulajdonos

Tanúk:
...................................................... ......................................................"

"3. melléklet a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelethez

Levezetősávok építési követelményei" 
.
.
Oldalainkon minden adat és információ tájékoztató jellegű.
.
*A TelekBlog.hu és az  Ipariingatlanok.hu oldalain minden szöveges oldal
 - az idézetek kivételével - saját készítésű. Minden jog fentartva (G.J.)!
Gál József, TelekBlog.hu és Ipariingatlanok.hu