Ipari, Üzleti, Mg-i, Telek ingatlanok, Ipari ingatlan értékbecslés – Hirdethet Tulajdonos és Közvetítő!

Az ingatlan-nyilvántartásról - Telek Blog, TelekBlog.hu

insert image

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
Idézetek, fogalmak, meghatározások
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma. Közhitelesség.

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
"ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

2. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás
a) településenként tartalmazza
aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint
meghatározott adatait
,
ab) az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból
jelentős tényeket,

b) tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a
nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott,
személyazonosító és lakcímadatait
.
(2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-
nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak
törvény rendelheti el.
(3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a
továbbiakban: hatósági) eljárásokban - a részben vagy egészében
az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez
kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és
vidékfejlesztési eljárást kivéve - az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni
lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázisban ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni."

"Közhitelesség

5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben
meghatározott adatai (a továbbiakban: ingatlanadatok) kivételével
- közhiteles hatósági nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás
közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében
- ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Ptk. rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-
nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az
nem áll fenn.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító
és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai
az irányadóak.
(3a) Az ingatlanok címadatát az ingatlan-nyilvántartás az állami és
önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános
szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Interop. tv.)
meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR)
történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként
tartalmazza.
(4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis - az ellenkező
bizonyításáig - hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti
tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott
állami alapadat-tartalmat.
(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített
földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról
- a (6) bekezdés kivételével - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni
kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.
(6) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített,
továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról
azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség
azt terheli, aki az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
helyességét, teljességét vitatja.
(7) A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére
vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt
az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell."

"MÁSODIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE
I. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TÁRGYA ÉS TARTALMA
Önálló ingatlanok"

"A földrészlet

11. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:
a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási
vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek
minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői
(kezelési) viszonyok,
b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői
viszonyoktól függetlenül,
c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és
kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ
által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével
- meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy
vagyonkezelője (kezelője) azonos.
(2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek
szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több
alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön
földrészletként kell nyilvántartani.
(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani
a) a földön létesített épületet, építményt,
b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló
épületrészeket és helyiségeket,
c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló
épületrészeket és helyiségeket
ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet
tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának
tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján
más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel
együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van."

"Az egyéb önálló ingatlanok


12. § A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:
a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt,
aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a
tulajdona, vagy
ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos
annak az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való
feltüntetését kérte,
b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló,
nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a
közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető
hányaddal együtt,
c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás
céljára szolgáló helyiséget,
d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.)
függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok
együtt: egyéb önálló ingatlan].
13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani
azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-
tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések
szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és
garázsszövetkezeti ház stb.).
(2) Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás
helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy
azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a
szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás
kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a
lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a
lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét,
amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince
tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik."

"Az ingatlan adatai


14. § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait
tartalmazza:
a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület
megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett
címadatokat a helyrajzi számát és területnagyságát,
b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,
d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát."

"A jogosultak adatai


15. § (1) Az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemély
azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
állampolgárságát, továbbá, a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell
használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését,
székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a
cégjegyzékszámot, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó
szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az
azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
(2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel
helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint
kell kezelni, és azt, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon, továbbá - ha
törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás
részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek
az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási
ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni.
(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013.
évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és
átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a
továbbiakban: Fétv.) meghatározott és az ott előírt módon
közölt belső egyedi azonosítóval rendelkező személyek és
szervezetek azonosítására a személyi azonosító, a
cégjegyzékszám, illetve a statisztikai azonosító helyett a belső
egyedi azonosítót kell használni.
(5) Ahol e törvény a kérelemben, a megkeresésben, a bejelentésben,
illetve az ezek alapjául szolgáló okiratban, vagy hatósági, bírósági
határozatban személyi azonosító, cégjegyzékszám, illetve statisztikai
azonosító feltüntetését írja elő, a (4) bekezdésben meghatározott
személyek és szervezetek a belső egyedi azonosítójukat kötelesek
az ingatlanügyi hatósággal közölni.
(6) A belső egyedi azonosítót a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény
másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott
másolaton feltüntetni nem szabad, továbbá a 70. § (1) bekezdésében,
77. § (1) bekezdésében, valamint a 81. § (1) bekezdésében foglaltak
a belső egyedi azonosítóra is irányadók."

"Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok


16. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó
következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be
:
a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében
az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog,
helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,
b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
d) haszonélvezeti jog és használat joga,
e) telki szolgalmi jog,
f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint
villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá
vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény
rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
g) elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,
h) tartási és életjáradéki jog,
i) jelzálogjog,
j) végrehajtási jog."

"Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények


17. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz
kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel
:
1. a jogosult
1.1. kiskorúsága,
1.2. gondnokság alá helyezése,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi
képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
4. kisajátítási eljárás megindítása,
5. telekalakítási eljárás megindítása,
6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló
eljárás megindítása,
7. földminősítési eljárás megindítása,
8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1. jogorvoslati kérelem,
8.2. ügyészi felhívás,
8.3. ügyészi fellépés benyújtása,
8.4. felügyeleti eljárás megindítása,
9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául
szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati,
illetve perújítási kérelem benyújtása,
10. az ingatlan jogi jellege,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti
kérelem vagy megkeresés elutasítása,
12. épület
12.1. létesítése,
12.2. lebontása,
13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós
környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
16.39 bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és
építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben
meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági
döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési
kötelezettség, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló
törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye,
17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton
alapuló
17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
17.2. elidegenítési tilalom,
17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
18. az e törvényben meghatározott
18.1. perek,
18.2. büntetőeljárás megindítása,
19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22. a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való
rendelkezés jogáról,
24. a ranghely megváltoztatása,
25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon
átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának
legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása,
módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás
megindítása,
27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának
ténye,
28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó
tulajdonjog,
29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés
benyújtása,
30. pénzügyi lízingbeadás ténye,
31. nemzeti emlékhely,
32. történelmi emlékhely,
33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított
adósságrendezési eljárás.
(2) Az (1) bekezdés 1-14. és 31-33. pontjaiban meghatározott
tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő
joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges
hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.
A 15-30. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása
esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték
fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben."
.
Oldalainkon minden adat és információ tájékoztató jellegű.
.
*A TelekBlog.hu és az  Ipariingatlanok.hu oldalain minden szöveges oldal
 - az idézetek kivételével - saját készítésű. Minden jog fentartva (G.J.)!
Gál József, TelekBlog.hu és Ipariingatlanok.hu



Ipariingatlanok.hu
- Segítség a honlaphoz, INFO ITT. -

insert image

Ipari ingatlan értékbecslés Magyarország teljes területén, INFO ITT!
Hirdethet Tulajdonos és Közvetítő, INFO ITT!


Az ipari ingatlanok szakmai honlapon eladó ipari ingatlan, kiadó ipari ingatlan, ipartelep, raktár, üzlet, áruház, iroda, ipari telek, építési telek, ipari, üzleti ingatlanok kínálata elérhető.
Az eladáshoz hirdetni kell,
szakmai érdeklődő, szakmai honlapon keres.